2013. szeptember 17., kedd

Hogyan lehet palacktálad?


Ha esetleg nincs saját üveged amit az emlékformázásban elkészítettnél, akkor is vásárolhatsz akár ajándékba akár saját célra már általam elkészített palacktálat.




Nézz körül a Facebook oldalamon és vedd fel a kapcsolatot velem e-mailben vagy látogass el azokba az üzletekbe ahol személyesen is tudsz vásárolni.


Érdeklődés, vásárlás: kinema.design@gmail.com


ÁTADÓ PONTOK: ahol a nálam már előre kifizetett palacktálad üvegeit letudod adni és a kész palacktáladat áttudod venni személyesen:
1.    
       VI. kerület Bajcsy Zsilinszky u. 45.
       Nyitvatartás: H-P: 11-19

 
2.  
      XXII. kerület Kossuth Lajos u. 2/b
     Nyitvatartás: H-P: 9-18 Szo: 9-13



Üzletek ahol limitált számú kész palacktálat vásárolhatsz:

1.   
ART6 Szalon Szentendre,  
Virágok és Kívánságok tere (Alkotmány u. 3)



2. Hamarosan!  :-)

2013. október 15-ig még bevezető áron: 3900 Ft/db

2013. szeptember 13., péntek

Moksha cikk az emlékformázásról


1 hete számomra egy nagyon kedves és frappáns cikk jelent meg a MOKSHA oldalán az emlékformázásomról.

Myreille "Lapított palack tele emlékekkel és új funkcióval" című cikke úgy jó ahogy van. :-) 

Egyszerűen számomra olyan nagyon igazi, nem erőltetett. Már fél órája itt ülök, hogy valahogy megfogalmazzam mi a jó benne, de nemigen tudom. Átadja a lényeget az újrahasznosított boros,  pezsgős és pálinkás üvegeimről, úgy Marcsis módon.  Azóta persze kiderült, hogy ez nem véletlen.... :-) 

Na és a palacktál elnevezéstől odáig voltam/vagyok, amit Myreille talált ki nekem. Ezer köszönetem és az engedélyével már használatba is vettem.  ;-)



2013. szeptember 2., hétfő

Kőbányai Világos apukám kedvence volt

Akik követik a facebook oldalamat, azok már néha néha olvashattak az anyukám zöldségeiről, virágjairól vagy épp sonkájáról. Mert Nála aztán minden van.:-) Most épp a paradicsom utánpótlást várom, mert egyszerűen nem tudok betelni vele,  annyira finom, és zamatos. 

Most viszont kivételesen az apukámról szeretnék írni, aki egy ezermester, és őstehetség. Mióta az eszemet tudom apu mindig alkot és varázsol. Ő készítette az íróasztalomat hozzáillő székkel, no és nem akármilyen szék volt, félkörívekből állt. Vagy épp a húgom kisszékét (ami még mindig meg van), a meglévő étkező garnitúrához plusz 2 széket, amik szintén még az eredeti fehér műbőrhuzattal a mini műhelyemben vannak, a nagymamám hokedlije mellett, de készített csodás tükörkeretet, előszobafalat vagy lámpát. (ezekből is sok minden megvan, majd lefotózom őket 1x)
És ez csak a jéghegy csúcsa, mert bármit megszerel megjavít vagy épp átalakít. :-) Minden munkája csodaszép és precíz, igaz soha nem kapkod el semmit, a család csak "fürge szarvasnak" hívja, de nála szebben még soha nem láttam egy mesterembert sem dolgozni. :-) 
A szokásos duma, hogy jó munkához idő kell, blablaa...régen ezen csak felhúztam a szemem, hogy apu hagyjál máááá......de azóta rájöttem, hogy ez mennyire így vagy és inkább várok, de tudom amit kiad a keze közül azzal 100%-ig meg leszek elégedve! :-)
Szóval érdemes kivárni őt, mert csodás munkát ad ki a keze közül, egy cm-re sincs elkapkodva. 

Kreatív a végtelenségig...azóta is.:-)  Gyerekkorom nagy kedvence, és szerintem tudat alatt belém égett és valahol onnan halásztam elő pár éve az újrahasznosítás palackokból, üvegekből gondolatát, a sörösüvegből készült poharaink. Amiket anyukám azóta is őrizgetett és nemrég hoztam el tőlük és lett az üveg gyűjteményem része. 



Nos ők a Kőbányai Világos sörösüvegjéből készültek. 


Apukám kedvenc söre volt anno (fogalmam sincs, hogy van-e még ilyen márka) vagy épp lehet mást nem is lehetett akkoriban kapni, nem emlékszem. 
De egy biztos, ezek a poharak a 70-es évek közepén készültek és családi használatban voltak sokáig (látszik is rajtuk azért az elmúlt több, mint 30 év), mert akkor az újrahasznosítás nem létforma volt, hanem egyszerűen arról szólt, hogy nem volt pénzünk pohárra és valamit ki kellett találni. Így születtek meg a Kőbányai Világos sör  kiürült palackjaiból Némethék első saját poharai a Szív utcában, apukám jóvoltából.



Egy biztos, volt honnan örökölnöm a kézügyességet, kreativitást (ebben anyukám is benne van, de róla majd legközelebb), az üveg szeretetét, a sört nem annyira, bár be kell vallanom, hogy a citromos sör nagy imádója lettem az elmúlt 2 éveben, igyekszem behozni a lemaradásaimat.